GYIK
Gyakori kérdések a
villámvédelemmel kapcsolatban:
- Mi a villám, és hol fordul elő?
- Miért van szükség villámvédelemre?
- Milyen gyakran fordul elő villám?
- Hogyan lehet meghatározni, hogy milyen messze történt a villámcsapás?
- Mikor mondható veszélyesen közelinek egy villámcsapás?
- Milyen hosszú, milyen átmérőjű, és milyen hőmérsékletű a villám ívcsatorna?
- Miért okoz a villám tüzet, robbanást, és anyagi károkat?
- A villám mindig a kiemelkedő magas pontokon csap be?
- Csak az összefüggő fém szerkezetek fokozzák a villám veszélyt?
- Vannak -e villám által kedvelt kitüntetett helyek vagy fák, növények?
- Milyen villámvédelmet nyújt egy autó?
- Miből áll a villámvédelmi berendezés és milyen a felépítése?
- Mit jelent az EMC?
- Milyen kell legyen az EMC követelményeknek megfelelő villám és túlfeszültség védelem?
Csak az összefüggő fém szerkezetek fokozzák a villám veszélyt?
Sajnos nem igaz! Az igaz, hogy a fém szerkezetekbe mindig gyakrabban csap bele a villám, mint a száraz, áramot nem vezető szerkezetekbe. A nedves fal és faszerkezetekbe azonban ugyan úgy bele csap a villám, mint állatba, emberbe, vagy kiterjedt, egybefüggő tereptárgyakba, fákba, növényekbe, korlátokba stb. Ezért villámveszély esetén érvényes előírásokat tartsuk be, és keressünk villámvédett helyet, és ott várjuk meg, amíg a villámveszély elmúlik.