GYIK
Gyakori kérdések a
villámvédelemmel kapcsolatban:
- Mi a villám, és hol fordul elő?
- Miért van szükség villámvédelemre?
- Milyen gyakran fordul elő villám?
- Hogyan lehet meghatározni, hogy milyen messze történt a villámcsapás?
- Mikor mondható veszélyesen közelinek egy villámcsapás?
- Milyen hosszú, milyen átmérőjű, és milyen hőmérsékletű a villám ívcsatorna?
- Miért okoz a villám tüzet, robbanást, és anyagi károkat?
- A villám mindig a kiemelkedő magas pontokon csap be?
- Csak az összefüggő fém szerkezetek fokozzák a villám veszélyt?
- Vannak -e villám által kedvelt kitüntetett helyek vagy fák, növények?
- Milyen villámvédelmet nyújt egy autó?
- Miből áll a villámvédelmi berendezés és milyen a felépítése?
- Mit jelent az EMC?
- Milyen kell legyen az EMC követelményeknek megfelelő villám és túlfeszültség védelem?
Miért van szükség villámvédelemre?
Állatot és embert ért villámcsapás többnyire halálos. A villámcsapás romboló és tűzgyújtó hatása és a különböző villámkáresetek szintén közismertek. Ismert az is, hogy az elektronikus berendezéseket a külső villámvédelem nem védi meg a villám másodlagos hatásaival szemben, mert már egy közeli villámcsapás is a túlfeszültség érzékeny elektronikus berendezéseket gyakran tönkreteszi, ha nem létesítenek számukra szabványos belső villám - és túlfeszültségvédelmet. Ezért az MSZ IEC 1312 - 1 "Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem általános alapelvek" és az MSZ 274 "Villámvédelem" szabvány ma már BM rendelet alapján kötelezően alkalmazandó szabvány lett. Ez azt jelenti, hogy ha a szabvány megítélése szerint az adott villámveszélyeztetés mértéke indokolja, akkor a szabvány által előírt villámvédelem létesítése szükséges.