Másodlagos villámveszélyek

Közvetett villámhatásokkal szemben mindenkor célszerű védeni az épületekben lévő elektronikus berendezéseket. Ahhoz, hogy ennek a súlyát és szükségességét fel tudjuk mérni, gondolatban 1-2 napra vagy 1-2 hétre kapcsoljuk le az épület főkapcsolóját, vagy kapcsoljuk ki elektronikus eszközeinket. Képzeljük bele magunkat abba helyzetbe, hogy az összes "elektronika", még a szórakoztató elektronika is, másodlagos villámhatás miatt tönkrementek, és a számítógépeinkben tárolt adatbázis is elveszett. Az épület fűtése és vészvilágítása, telefon- és biztonsági rendszere is működésképtelenné vált. Gyakorlati tapasztalatok szerint egy közeli villámcsapás is már sokkal gyakrabban tönkreteszi az elektronikus berendezéseket, mérő- és szabályozó rendszereket, számítógépeket, televíziókat, mintsem gondolnánk. Az új MSZ 274 szabvány módosításai az épület vagy építmény belső műszaki tartalma és annak másodlagos villámhatás veszélyeztetettsége (H1 ... H5) függvényében, illetve a várható másodlagos villámkár nagysága, a védelem létesítésének költségei és a pénzben ki nem fejezhető villámkár következmények figyelembevételével a belső villám- és túlfeszültség-védelem létesítésére öt fokozatot (B0 ... B4) határoz meg!

Épületek és egyéb építmények
villámvédelmi csoportosítása
az MSZ 274/2 "Villámvédelem"
c. szabvány módosított eloírásai szerint

A létesítendő villámvédelem szükséges fokozatainak meghatározásához az épületeket eddigiekben az alábbi csoportokba kellett besorolni: rendeltetés, magasság, környezet,a tető szerkezete, anyaga és éghetősége, a körítő falak (az épület külső falának) anyaga és éghetosége, és a környező levegő szennyezettsége, illetve korróziós hatása. A meglévő ismert csoportok tárgyalásától itt most eltekintünk, és csak a "Másodlagos villámhatások és túlfeszültségek következménye szerinti csoportok, H1 ... H5" ismertetésére térünk ki.