MSZ 274-2: 1981/1M új követelmények

7. A másodlagos hatások következménye szerinti csoportok, H1 ... H5. A szabvány minden csoportnak külön jelet ad, amely egy nyomtatott H nagybetűből és egy egyjegyű számból áll. A számok növekvő sorrendje egyben a veszélyeztetettség növekedését is jelzi.

7.2. H1 csoport. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület. Olyan épület és egyéb építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés vagy túlfeszültség nem okoz károsodást, és ezért nem tartozik a H2 ... H5 csoportok valamelyikébe. Megjegyzés: Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs (pl. raktár, mezogazdasági épület.), és nem tartalmaz másodlagos kisülés veszélyét előidéző fémszerkezeteket (nyitott hurkot képező nagy kiterjedésű fémszerkezetet). Ide sorolható az összes földelt fémszerkezet is, ha veszélyt okozó egyéb berendezés nincs.

7.3. H2 csoport. Belső kisülés miatt helyileg keletkező veszély. Olyan épület és építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés a közvetlen környezetben kisebb sérülést okozhat, de annak tovaterjedésével nem kell számolni, valamint nincs a keletkező túlfeszültség által veszélyeztetett villamos berendezés. Megjegyzés: Ide tartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs, az épületben lévő fémszerkezetek között azonban másodlagos kisülés keletkezhet, de ott nincs olyan anyag vagy légtér, amely ennek következtében meggyulladhat.

7.4. H3 csoport. Túlfeszültség miatt keletkező mérsékelt veszély. Olyan épület és építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező túlfeszültség a villamos berendezésben sérülést okozhat, de annak következtében csak olyan gazdasági kár keletkezhet, amelynek értéke nem éri el az elhárításához szükséges védelem költségeit. Belső kisülésre ugyan az vonatkozik, mint a H2 csoport esetén. Megjegyzés: Ide tartoznak azok az épületek vagy építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 Voltnál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, vagy csak egyes készülékekben várható kisebb hiba keletkezése. A várható károk és a szükséges védelem költségeinek figyelembevételével egyidejűleg dönthető el a besorolás. Általában ide tartoznak a belső villamos energiaelosztás készülékei, az előfizetői telefon és a lakásokban elterjedt rádió és televízió készülékek.

7.5. H4 csoport. Belső kisülés vagy túlfeszültség miatt keletkező fokozott veszély. Olyan épület és építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés vagy a villamos berendezésben túlfeszültség hatására keletkező sérülés következményei az egész épületre kiterjedő veszélyt, illetve jelentos anyagi kárt okozhatnak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok az épületek vagy építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 Voltnál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, de annak következtében jelentos anyagi kárral kell számolni, mert például értékes készülékek sérülhetnek meg (pl háztartási gépek, szórakoztató elektronikus készülékek, számítógépek). A várható károk jelentősen meghaladják a szükséges védelem költségeit. Ide kell sorolni az olyan létesítményt is, amelyben a másodlagos hatások következtében személyek kerülhetnek veszélybe, vagy belső térben keletkezo kisülés az egész épületre kiterjedő tüzet okozhat.

7.6. H5 csoport. Belső kisülés vagy túlfeszültség miatt a környezetre is kiterjedő veszély. Olyan épület vagy építmény, amelynek belső terében villámcsapás hatására keletkező kisülés vagy a villamos berendezés érzékenysége miatt kis feszültség hatására keletkező súlyos sérülés következményei az egész épületre és a környezetre kiterjedő veszélyt, illetve jelentős anyagi kárt okozhatnak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok az épületek vagy építmények, amelyekben már néhány Volt túlfeszültség hatására egyes villamos berendezések, főleg elektronikus készülékek, megsérülhetnek, és ennek következtében jelentős anyagi kárral kell számolni, mert pl. fontos szolgáltatások (biztonsági rendszerek, vezérlések) esnek ki. Ide tartoznak a számítógép hálózatok, a távközlési rendszerek, az üzemirányító és távérzékelő rendszerek, tehát általában a kiterjedt hálózatra csatlakozó, fontos feladatot ellátó elektronikus berendezések. Ezeknek a készülékei többnyire különböző hálózatokhoz csatlakoznak és ki vannak téve a közöttük keletkező feszültségkülönbség hatásának is. Ide tartoznak azok az épületek vagy építmények, amelyeknek tűz- és robbanásveszélyes légterében a villámcsapás hatására keletkező legkisebb szikra is robbanásveszélyt idézhet elő.